Történetünk

“A Keren Hayesod egy egyedülálló szervezet. Megerősíti, gazdagítja, és felmagasztalja mindazt, ami a legjobb a zsidó államban, Izraelben. A Keren Hayesod egy ösztönző erő, egy csodás, és inspiráló erővel bíró közvetítő. A Keren Hayesodnak hála, sokan költöztek Izraelbe a Föld messzi országaiból is. A Keren Hayesod vízióját elhinni, elfogadni, és megvalósítani: egy kiváltság. ”
Elie Wiesel

1920-1930

A Keren Hayesod alapítványt az 1917-es Balfour-nyilatkozat kihirdetését követően – mely a Sionba történő visszatérés évezredes álmát politikailag is kivitelezhető céllá formálta – 1920 nyarán hozták létre Londonban, hogy a Cionista mozgalom finanszírozásához, és az Izrael földjére történő visszatéréshez szükséges erőforrásokat előteremtse. Rövid időn belül a Keren Hayesod a világ több országában, főként Nyugat- és Közép-Európában, pénzgyűjtő szervezeteteket hozott létre. A KH tevékenységét a politikai élet olyan neves vezetői is támogatták, mint Hájim Weizmann vagy Zeev (Vlagyimir) Zsabotinszkij. A Keren Hayesod utazó képviselői sorra ellátogattak minden országba, hogy helyi irodákat alapítsanak, hogy tájékoztassák a zsidó közösségeket az új szervezet munkájáról, és, természetesen, hogy új támogatókat nyerjenek meg. Jellemző példa ebből az időből, hogy Hájim Weizmann és Albert Einstein 1921-ben az Egyesült Államokba utaztak, hogy közösen gyűjtsenek támogatásokat egy Jeruzsálemi Héber Egyetem Keren Hayesod segítségével történő megalapításához. Az egyetem 1925-ben meg is alakult. A KH 1921-ben közreműködött a Hapoalim Bank megalapításában, továbbá több tényleges projekt megvalósításában Izraelben, kezdve a Ramat Jishaiban (Alsó-Galilea) 1927-ben elindított Bét HaAm (a „nép háza”) projekttel.

1926-ban a Keren Hayesod központja Londonból Jeruzsálembe költözött. A Szochnut 1929-es megalakítása után a KH Szochnut pénzalapjává is vált, de tovább folytatta saját, addig megkezdett széleskörű tevékenységét is.

Keren Hayesod Kiáltvány, 1920

“Erec Izrael kulcsa most a kezünkben van, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezeken a kapukon keresztül, melyeket szélesre tárunk, a lehető legtöbb zsidó lépjen be, telepedjen le a földön, és vegyen részt az ország építésében. Saját magunk kell előteremtenünk ehhez a nagyszerű munkához szükséges forrásokat, és nem késlekedhetünk. Még ma hozzá kell látnunk… ”

Dr. Hájim Weizmann, Izrael első elnöke, 1920

1930-1940

Az 1929-es gazdasági világválság a Keren Hayesodot sem kímélte. A talpra állást az időközben 1933-ban hatalomra jutó Adolf Hitler, illetve a német zsidóság tragikus sorsa csak még tovább nehezítették. A Keren Hayesod központi szerepet játszott a német zsidóság Izrael földjére történő elszállításának megtervezésében, illetve Haifa kikötőjének, és külvárosi negyedének megalapításában, és fejlesztésében is. Ezen erőfeszítések részeként került megalapításra a RASCO vállalat (kb. „Vidéki és külvárosi otthonteremtő vállalat” az angol „Rural and Suburban Settlement Company” szavak kezdőbetűiből) 1934-ben. Ezzel egy időben a Keren Hayesod több kulturális szervezetet is támogatott, mint például a ma Izraeli Filharmonikusok néven ismert zenekar (1936) megalapítását. Az 1930-as évek második felében az amerikai zsidóság saját adománygyűjtő szervezetet hozott létre, mely különvált a Keren Hayesodtól. Ettől kezdve, a KH – az Amerikai Egyesült Államok kivételével – a világ valamennyi országában gyűjt adományokat.

“A Keren Hayesod érdemei és vívmányai örökre a haza földjébe, és a nemzet szívébe íródtak.”

David Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke, 1930

1940-1950

A második világháború alatt, illetve közvetlenül a háború után a Keren Hayesod különböző sürgősségi alapokat hozott létre, illetve adománygyűjtő akciókat szervezett, melyeket néha más szervezetekkel közösen hajtott végre. A kezdetben a szövetséges hatalmak háborús célkitűzéseinek támogatására létrehozott pénzalapot, a koncentrációs táborok felszabadítása után arra használták fel, hogy a Brit bevándorlási korlátozásokat kijátszva zsidók tömegeit csempésszék be Izrael földjére. A Keren Hayesod legtöbb vezetője életét vesztette a holokauszt során. A szervezetnek, dacolva a balsors éveivel és a hatalmas szükségekkel, gyorsan újjá kellett épülnie.

A Keren Hayesod Cionista megújulásban játszott vezető szerepe hamar a terrorizmus célpontjává tette. 1948 márciusában egy Szochnut udvarán parkoló autó alatt bomba robbant. A támadásban 12 ember vesztette életét, köztük Leib Jaffe a Keren Hayesod akkori igazgatója.

“Azt hiszem, a zsidó nemzeti akarat, és önrendelkezési képesség egyik legfontosabb, vagy talán a legfontosabb kifejeződése az volt, hogy sikerült létrehoznunk országunk felépítésének támogatására egy zsidó nemzeti pénzalapot, a Keren Hayesodot. ”

Móse Shertok (Sharett), a Szochnut politikai osztályának vezetője, Izrael állam első külügyminisztere, 1943.

1950-1960

Az Izrael állam megszületése utáni első évtizedet hatalmas bevándorlási hullámok jellemezték. A bevándorlók főként Észak-Afrikából, Jemenből, Kurdisztán területéről, és Irakból érkeztek. Néhány év alatt Izrael lakossága megháromszorozódott, mely eredményeként az ország nagy problémákkal találta szemben magát, és megnőtt az igény a szociális, az oktatási, és a kulturális szolgáltatások iránt. A Keren Hayesod megkétszerezte erőfeszítéseit, és több tucat új város, – például Zderót (1951) vagy Eilat (1956) – kibuc és mosáv megalapításához járult hozzá. A Keren Hayesod jelentős anyagi támogatást nyújtott ezen új közösségeknek, melyet a világszerte megújított adománygyűjtő kampányokból teremtett elő. A Keren Hayesod ekkor, 1955-ben tért vissza Németországba. A Keren Hayesod rendkívüli szerepe arra indította az izraeli parlament, a Knesszet képviselőit, hogy 1956-ban megszavazzák a Keren Hayesod törvényt, mely elismerte és megalapozta a szervezet egyedi jogállását, mint Izrael állam hivatalos adománygyűjtő szervezete, mely – az Amerikai Egyesült Államok kivételével – a világ valamennyi országában folytathatja tevékenységét.

Az 1956. évi KH törvény szövege (angolul)

“Igazság szerint, a Keren Hayesod már akkor izraeli alapítvány volt, mielőtt Izrael állama létrejött volna. A Keren Hayesod folyamatos építő munkája, és anyagi támogatása nélkül, és ezen eszköz nélkül, mely révén zsidók tömegei kerültek integrálásra a zsidó társadalom alapköveinek letételéhez, nem jöhetett volna létre Izrael állama. Nem jött volna létre mindez, ha nincs a Keren Hayesod. ”

Jitzak Ben-Aharon, Knesszet képviselő, későbbi szakszervezeti vezető, 1955

1960-1970

Az 1960 utáni gazdasági recesszió évei komoly szociális problémákat okoztak, melyeket a Keren Hayesod igyekezett enyhíteni. A szervezet a segélyezésen kívül létrehozott egy sürgősségi alapot is a marokkói zsidók bevándorlásának támogatására, valamint tovább folytatta a települések alapításának támogatását. Az 1967-es hatnapos háború után egy újabb sürgősségi adománygyűjtő kampány indult, mely rekordösszegű, 150 millió dolláros eredménnyel zárult. A szervezet egyik legszokatlanabb kezdeményezése ez időben egy európai, és Dél-amerikai körút volt a Gadna (katonai szolgálatra felkészítő ifjúsági program) ifjúsági zenekarával, melyen a zsidó származású amerikai komikus, és zenész, Danny Kaye is részt vett. A fellépések lelkes közönségsikert arattak. Ekkor került napvilágra a szovjet zsidóság szorongatott helyzete is. A világ zsidósága számára a szovjet zsidók megsegítése elsődleges fontosságú céllá vált.

“A hatnapos háború önmagában is egyedülálló történetében a Keren Hayesodnak különleges szerep, egy saját fejezet jutott. Ez a fejezet a sürgősségi adománygyűjtő kampányról szól, mely példa nélküli eredménnyel zárult. Ezen kampány hőstetteit még senki sem örökítette meg, de azon napok eseményeit, amikben nekem is megadatott a kiváltság, hogy részt vegyek, sosem felejtem el. Ennek elbeszélését egy költőnek kellene inkább megírnia, mintsem egy történésznek. ”

Pinhász Sapir, Izrael legendás hírű gazdasági minisztere, 1968.

1970-1980

A Keren Hayesod 1970 és 1980 közötti tevékenysége két fő, nemzeti jelentőséggel bíró feladatra összpontosult.

Az első a hatnapos háború után Izraelbe áramló emigránshullám kezelése volt. Csak 1971 és 1974 között 185 000 bevándorló érkezett Izraelbe, csaknem minden második a Szovjetunió területéről. Az alija erősödése új kihívásokat okozott Izraelben, melyekre a Keren Hayesod igyekezett megoldást nyújtani. Az 1973-as jóm kippúri háború kitörése után a Keren Hayesod sürgősségi adománygyűjtő kampányt rendezett, amely során még az 1967-es rekordösszeget is túlszárnyaló, mintegy 300 millió dollár gyűlt össze.

A második fő feladat a Megújulás Projekt névre keresztelt városrekonstrukciós program volt, melyben a Keren Hayesod központi szerepet töltött be. 1978-tól kezdődően a Keren Hayesod több izraeli város, és település számára szerzett testvér-települést, vagy közösséget a világ minden tájáról. A program során a partnerek közvetlenül tartották egymással a kapcsolatot. Néhány ebben az időben létrejött kapcsolat még ma is fennáll.

A Keren Hayesod jelentős szervezeti változásokon ment át, melyek közül megemlítendő a Nemzetközi Női Tagozat, vagy az Ifjú Vezetők Klubjának megalakulása.

“Minél többet tettek a zsidók a Keren Hayesodért, annál többet tett az is értük. A Keren Hayesod a zsidóknak nemcsak a kihívást, de az eszközt is megadta ahhoz, hogy társ-szerzői lehessenek a 19 évszázados zsidó történelem legnagyszerűbb fejezetének: Izrael államának felépítésének.”

Dr. Israel Goldstein, KH-UIA tiszteletbeli elnök, és volt KH nemzetközi elnök, 1979.

1980-1990

Az 1980-as évtized az első libanoni háborúval kezdődött. Senki sem számított arra, hogy a háború a Szovjet birodalom összeomlásával végződik majd. Az ezt követő 1983 és 1984-es gazdasági válság keményen éreztette hatását Izraelben, így a Keren Hayesod elsősorban a szociális szükségek enyhítését tűzte ki céljául. A KH által támogatott „Mózes Művelet” program keretében 5 000 új bevándorló költözhetett Etiópiából Izraelbe 1984-ben, egy kalandregénybe illő légi szállítás során. A szervezet azonnal hozzákezdett az új bevándorlók egyedi igényeinek kielégítéséhez szükséges források előteremtéséhez.

Izrael még javában az első intifáda (1987-1993) kezelésével volt elfoglalva, amikor a Szovjetunió összeomlása megnyitotta a határokat több, mint egymillió zsidó előtt, akik már évek óta küzdöttek azon jogukért, hogy őseik szülőföldjére emigrálhassanak. Tömeges bevándorlásuk örökre megváltoztatta Izrael, és a Keren Hayesod jövőjének irányát.

“Az egykori Szovjetunióból érkező zsidó tömegek bevándorlása örökre megváltoztatta Izrael, és a Keren Hayesod jövőjének irányát.”

1990-2000

Ez a drámai évtized két világtörténelmi jelentőségű eseménnyel, a Szovjetunió végső összeomlásával, és az öbölháborúval (Irak) kezdődött. A kommunizmus és a Szovjetunió 1989-es bukása lehetővé tette az ott élő zsidók Izraelbe történő kivándorlását. Mindezen felül, 1991-ben a „Salamon Művelet” keretében több, mint 14 000 etióp zsidó bevándorló érkezett Izraelbe légihíddal. Az új bevándorlók tömege rávilágított arra, hogy hatalmas szükség van a bevándorlókat segítő szolgáltatásokra, új lakhatási lehetőségekre, és munkahelyekre. A Keren Hayesod ekkor indította az Exodus nevű kampányát, mely során 1990 és 1992 között több, mint félmilliárd dollár gyűlt össze ezen szükségek biztosítására.

Az oslói békefolyamat 1993-ban olyan rendezvények megtartását is lehetővé tette a Keren Hayesod számára, melyekre azelőtt nem volt mód. Ilyen rendezvény volt például az 1994. évi Világkonferencia résztvevői számára rendezett jordániai körút, mely során Husszein királlyal is találkozhattak. Az ezt követő 1995-ös évben a Keren Hayesod egy marokkói küldetést támogatott. Az 1995. év egy tragédiával, Jitzak Rabin miniszterelnök meggyilkolásával zárult, mely világszerte nagy megdöbbenést keltett. Izrael állam megalapításának 50. évfordulójára, 1998-ban a kiemelkedő vezetők, illetve adományozók erőfeszítéseinek elismerésére a Keren Hayesod megalapította a Jakir Keren Hayesod díjat („Keren Hayesod Tiszteletdíj”). Ugyanebben az évben a Világkonferencia résztvevői meglátogatták a ciprusi internáló táborok maradványait, ahol Nagy-Britannia a független izraeli állam kikiáltása előtt Izraelbe utazni szándékozó zsidókat zárta. Mintegy 1 000 000 zsidó emigrált Izraelbe ebben az évtizedben, ebből 900 000 fő az egykori Szovjetunió területéről érkezett.

“A Keren Hayesod és mindenki, aki a szervezet irányításában, vagy támogatásában részt vett a kezdet kezdetétől fontos szerepet töltött be a zsidó nép modernkori történelmében, és méltán lehetnek részesei a most általunk tapasztalt megelégedettségnek, és büszkeségnek.”

Jitzak Shamir miniszterelnök, 1991

2000-2012

A Keren Hayesod a jeruzsálemi Scopus-hegyen 2000-ben megtartott pompás rendezvény keretében ünnepelte 80. születésnapját. Az évforduló emlékezetessé tétele érdekében a Keren Hayesod új díjat hozott létre, mely a Nadiv (nemesség, nagylelkűség) Díj nevet kapta. A terror hulláma a második intifáda keretében 2000-től 2004-ig tombolt, és óriási károkat okozott a gazdaságnak, mely sokak életében szociális válsághoz vezetett. Mindezt tovább tetézte a turizmus hanyatlása, és a high-tech lufi kipukkadása is. A problémák orvoslása érdekében a Keren Hayesod a már hagyományosan végzett tevékenységein – a beilleszkedés, és a diaszpóra cionista-zsidó szellemű oktatásának támogatása – felül széleskörű, minden társadalmi réteget érintő szociális projekteket indított, melyeket kiemelt fontosságúként kezelt. Így jött létre például a Keren Hayesod, valamint a Szochnut, a Cisco Systems Inc., és az Appleseeds Academy támogatásával a Net@ projekt, mely hátrányos helyzetű fiatalok számára biztosít számítástechnikai hálózatüzemeltető, és rendszer technikus szakképzést. A Keren Hayesod a Szochnut által a Terrorizmus Áldozatainak Megsegítésére Létrehozott Segélyalap egyik fő támogatója lett.

Ebben az évtizedben a Keren Hayesod jelentősen fokozta a nem zsidók körében folytatott tevékenységét is a Jechiel Eckstein rabbi által vezetett „Keresztények és zsidók nemzetközi közössége” (International Fellowship of Christians and Jews) szervezettel való együttműködés, továbbá egy új KH részleg az „Izrael Barátai” (Friends of Israel) megalapítása révén. A Keren Hayesod 90. évfordulójára, 2010-re a szervezet fő tevékenysége a hátrányos helyzetűek támogatására, és az izraeli szociális olló zárására összpontosult.

“Kétséges, hogy bármely hasonló szervezet, melyet más nemzetek polgárai hoztak létre, ennyire kreatív lett volna, és képes lett volna olyan egyedülálló szerepet betölteni a nemzeti megújulásban, mint a Keren Hayesod. Mindez pedig azért történhetett meg, mert a Keren Hayesodnak központi szerepe volt a nép egybegyűjtésében, és az erőforrások előteremtésében, és a semmiből valami lett.”

Simon Peresz, Izrael állam elnöke (2010)

Rólunk